A diákok győzelme után Gerzson úr és Klárika a két fiúval együtt térden állva adtak hálát az Úrnak a megszabadulásért. "Azon két fűzfadorongot pedig, mellyel a két ellenséget leverték, az esetnek emlékére letűzték a patak medrébe, és Gerzson úr áldást monda azokra mint szintén József szerelmére is, kinek nem kellett többé perspektíván keresztül néznie Klárikát, ha látni akarta. " – Részlet az elbeszélés befejezéséből A mű szerkezete [ szerkesztés] Az első önálló kiadás Bevezetés: A történelmi korszak humoros jellemzése és az enyedi kollégium diákjainak élete. A rektorprofesszor és a két diák főszereplő bemutatása. Zetelaky József nyiladozó szerelme. Bonyodalom: József lelepleződik (a szerelmes levél). A labancvezér által követelt sarc elvesztése súlyos következményekkel jár. Kibontakozás: A labancok közelednek, az enyediek a védekezésre készülődnek. Klárika bátor tettével megmenti a várost. A település vezetőit megszégyenítik a labancok. Tetőpont: A diákok összecsapnak a labanchaddal. Zetelaky József és Karassiay Áron megküzd Trajtzigfritziggel és Bórembukk-kal.
A rektor azonban nem engedi, hogy a diákok a felnőttek dolgába avatkozzanak. A labancok csak követelőznek, ezért az enyediek a templomba zárják a lányokat, hogy ne tudjanak erőszakoskodni velük a fosztogatók. Ám ez így nem mehet tovább, hiszen el fog fogyni minden, s az ott élők nem tudnak majd miből élni. Az egyik gyújtogatás után a rektorprofesszor felajánlja lányát, cserébe azért, hogy békén hagyják az enyedieket. A diákok végignézik, amint a lányt odaadják a labancoknak. Ezt már egyik diákfiú sem bírja végignézni, ezért felkapják a fűzfadorongjaikat, s csatlakoznak az enyediekhez. Agyba-főbe verik a rablókat. A két ifjú, József és Áron ered a két labanc főnök nyomába, akiket sikerül a patakmentén elkapniuk, s visszaszerezni a rektorprofesszor lányát. Így miután leterítik a két labanc főnököt, fűzfabotjaikat a patakmentén leszúrják. A két leszúrt dorongból két "roppant fűzfa emelkedett. "
A nagyenyedi két fűzfa magyar televíziós film József és Klárika Rendező Bán Róbert Alapmű Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa Forgatókönyvíró Bán Róbert Dramaturg Békés József Főszerepben Józsa Imre Sinkovits-Vitay András Málnai Zsuzsa Zene Palásti Pál (összeállította) Operatőr Szalai András Vágó Karátsony Gabriella Hangmérnök Gergely András Jelmeztervező Kemenes Fanni Díszlettervező Gyürky András Gyártásvezető Merza Marcell Gyártás Gyártó Magyar Televízió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 78 perc Forgalmazás Bemutató 1979. április 16. Korhatár 12 További információk IMDb NAVA A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór elbeszéléséből 1979 -ban készült magyar tévéfilm. A film a Mafilm műtermeiben készült, egyes jeleneteit Kőszegen forgatták. [1] A történelmi valóság [ szerkesztés] 1704 virágvasárnapján Rabutin tábornok parancsára Tiege ezredes elpusztította Enyedet, s vele együtt a kollégiumot is. A polgárság nagy része, beleértve a diákokat, az Őrhegyre és a környékbeli erdőkbe menekült. A kollégium diákjai és a városbeli férfiak megtámadták a rablás után visszavonuló osztrák sereget.
Összefoglaló A nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a "legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.
A dézsmáló kuruc vezér, Balika a közeli Torda-hasadék egyik barlangjában vert tanyát. A két labanc főnököt Trajtzigfritzignek és Bórembukknak hívták. E nemes urak közül, hol ez, hol az járt rabolni, fosztogatni a békés enyediekhez. A nagyenyedi kollégiumnak híre volt. Amint felnőttek a környékbeli fiúk, s tanulásra adták fejüket, jelentkeztek kollégistának. A kollégiumban szigorú törvények uralkodnak. Két ifjú, Zetelaky József és Karassiay Áron a kollégium rektorprofesszorának kedvencei. Tipikusan férfi kollégium, ahova lány nem léphetett be, így a fiúk csak a tanulásnak élnek, a szerelem, mint olyan ki van zárva. Az egyedüli lány, akiben gyönyörködhetnek nap mint nap, Tordai Szabó Gerzson, a rektorprofesszor lánya. József szerelmes is lesz a lányba, s verset is ír neki. A kuruc-labanc nép csak fosztogatja Enyedet, s ezt már a diákok sem nézik jó szemmel. Elhatározzák, hogy óra helyett inkább segítenek az enyedieknek kiállni a fosztogató nép ellen, hiszen már alig maradt élelem a falusi emberek számára.
Hamarosan azonban hatalmas felhőszakadás kerekedett, ami rögtön eloltott minden tüzet. A martalócok másnap reggel megalázták az enyedi követeket, majd arra készültek hogy lefejezik a rektort, fogságba vetik a lányát. A diákok ezt látván nem bírták tovább, és a fűzfadorongjaikkal a labanchadra vetették magukat. A véres harc közben Trajtzigfritzig magával ragadta Klárikát, és lovon vágtatott ki a városból, Bórembukk a rektort cipelte magával menekülés közben. Zetelaky József Trajtzigfritziggel, Karassiay Áron Bórembukk-kal küzdött meg. A két fűzfadorongot, amellyel a két ellenséget leverték, az eset emlékére letűzték a patak medrébe. Gerzson úr a történtek után megáldotta József és Klárika szerelmét. Itt a vége a cselekmény részletezésének!
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A nagyenyedi két fűzfa a -n (magyarul) A nagyenyedi két fűzfa az Internet Movie Database oldalon (angolul) További információk [ szerkesztés] Kincsvadász: a nagyenyedi két fűzfa története – 2017. november 30. YouTube (5:23) m v sz Jókai Mór munkássága Fontosabb regények Hétköznapok (1846) Erdély aranykora (1852) Török világ Magyarországon (1853) Egy magyar nábob (1853–1854) Janicsárok végnapjai (1854) Kárpáthy Zoltán (1854) Szegény gazdagok (1860) Az új földesúr (1863) Mire megvénülünk (1865) A kőszívű ember fiai (1869) Fekete gyémántok (1870) Az arany ember (1872) Eppur si muove. És mégis mozog a Föld!
gif.golf, 2024