De feljegyeztek már síkvidéki hóesést szeptember végén is, mégpedig 1936-ban. Az első hótakarós nap – amikor a talajt összefüggő, legalább 1 centiméteres hóréteg fedi – átlagosan Kékestetőn például november 11., a Kisalföldön december 5., az Alföldön december 9. körül fordul elő. Igaz, volt már síkvidéken is 30 centimétert meghaladó, nagy területre kiterjedő havazás novemberben is. Ebben a hónapban legnagyobb eséllyel a Dunántúlon, annak is nyugati, délnyugati részén fordulhat elő komoly havazás. Az OMSZ budapesti síkvidéki mérőállomásain összefüggő hóréteget 1900 óta legkorábban 2003. október 24-én reggel mértek (1 cm), korábban nem volt példa októberi hótakaróra. Az 1954 óta működő Budapest-Pestszentlőrinci állomás adatai szerint az első hótakarós nap átlagosan december 11., a tartósan havas napok átlagosan 32 körül alakulnak. De 1969/1970 telén ez igencsak megugrott, 71 napig hótakaró fedte a térséget. Érdekes az a mérési adat is, miszerint a legvastagabb hótakaró "csak" 40 centi volt, 1980. december 1-jén.
A napokig tartó esőzést okozó ciklon hátoldalán érkező hidegfront és a vele beáramló hideg levegő megtette hatását: hazánk északi hegyeinek magasabb csúcsain tartósabb havazásba váltott a csapadék halmazállapota. Október 14-én, hajnalban megérkezett a 2020-21-es téli félév első havazása: Reggeli webkamerakép a Mátraszentistváni Síparkból () Aktuális kép a képre kattintva.
Hójelentés Bánkút - Dobogókő Eplény Kékestető Mátraszentist. ván NHH Sátoraljaújhely Visegrád Téli tippek tárháza A mai tipp: Véget ért a szezon. A sípályák és kültéri műjégpályák hazánkban zárva tartanak. A szomszédos országok síterepei közül is csak a legmagasabban fekvő pályák várják a látogatókat. Forrás: Szállások (hirdetés) Hammerwirt Forellenhof 7 éj szállás, wellness, félpanziós ellátás, 6 napos Obertauern síbérlet márciusban = 671 €-tól / felnőtt! Carpe Solem Rauris Új pályaszállás, 4-10 fős modern apartmanok wellness részleggel! 10%-is nyári előfoglalási akció!
2020. január 19., vasárnap 8:30 Vasárnap a Dunántúlon és a Duna bal partján található részeken több helyen is gyenge havazásra lehet számítani, napközben azonban ez havas esőre, esőre változhat. A nappali hőmérséklet -2 és 5 fok között alakul, attól függően, az ország mely részéről van szó. Erősen felhős vagy borult, keleten továbbra is párás, ködös idő várható vasárnap, a felhőzet átmeneti felszakadozására a Nyugat-Dunántúlon, esetleg északkeleten lehet számítani - írja a A Dunántúlon és a Duna bal partján fekvő részeken gyenge havazás valószínű több helyen is, a halmazállapot azonban napközben a nyugatabbi területeken átvált havas esőre, esőre. Délutánra jórészt ez a gyenge csapadék is megszűnik. Jobbára gyenge marad a légmozgás, de a Nyugat-Dunántúlon megélénkül, sőt meg is erősödik az északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és -7 fok között valószínű, de hajnalban északnyugaton már enyhébb idő lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 1 és 5, a Dunától keletre +1 és -2 fok között alakul.
2017. november. 29 5:08 Egy mediterrán ciklon alakítja időjárásunkat. Borongós, csapadékos időre van kilátás. Az eső mellett azonban már síkvidéki területeken is számíthatunk havazásra. Szerdán túlnyomóan borult lesz az ég, kezdetben a Tiszántúlon lehetnek még vékonyabb felhőzettel borított körzetek. Egyre többfelé várható csapadék: a legtöbb helyen eső, de a dunántúli hegyekben, az Északi-középhegységben, sőt Komárom-Esztergom, Pest és Nógrád megyékben síkvidéken is havas eső, hó valószínű. A déli, délkeleti szél a Dunántúlon megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 1 és 7 fok között várható. Késő este 0, +5 fok valószínű. csütörtök Kezdetben borult lesz az ég, majd a déli óráktól délnyugat, nyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet. Országszerte várható csapadék: többnyire eső de északon havas eső, havazás is valószínű. A déli óráktól kezd megszűnni a csapadékhullás. A Dunántúlon az északnyugati, másutt kezdetben a keleti, délkeleti, majd nyugati, délnyugati szelet kísérik élénk, helyenként erős széllökések.
Az Országos Meteorológia Szolgálat munkatársai sem tudnak arra a kérdésre válaszolni, mikor fog először havazni Budapesten és a nagyvárosokban. A mostani előrejelzés – amely november 19-ig szól – szerint egyelőre nyoma sincs a tartós havazásnak. A sokéves átlagból sem következik, hogy az igazi télnek már novemberben be kellene köszöntenie. A nyárias szeptember után már október 21-én leesett az első hó Magyarország magasabb hegycsúcsain, a síkvidékeken azonban még mutatóban sem jelent meg a téli csapadék. Ebben semmi csodálnivaló sincs október második felében. A melegebb teleken november végén szokott esni a hó – olvasható az Időkép beszámolójában. Úgyhogy minden valószínűség szerint idén is valamikor a hónap végén számíthatunk először rá. Tavaly például már novemberben leesett az első tartós hó, és még február végén is mértünk mínusz 10 fokot. Polyánszky Zoltán, az OMSZ veszélyjelző meteorológusa a megkeresésére elmondta, a november 19-ig szóló előrejezés szerint nem valószínű, hogy a következő tíz napban lehull az első hó a nagyvárosokban, és az sem látszik egyelőre, hogy téliesre fordulna az időjárás.
Kezdetben többfelé, majd egyre kevesebb helyen számíthatunk havazásra, hószállingózásra. Az északnyugati, északi szél többfelé megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -4, a legmagasabb nappali hőmérséklet – 2 és +3 fok között valószínű. hétfő Többnyire erősen felhős lesz az ég, csak rövid napos időszakok lehetnek. Elszórtan lehet kisebb havazás, hózápor. A nyugati szél helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -6, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +4 fok között valószínű. Részletes előrejelzés, aktuális időjárás
Milyen telünk lesz? Kérdésünkre, hogy milyen tél várható idén, Babolcsai György, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa nem bocsátkozott spekulációkba. Ők csak a 10 napon belüli előrejelzésekért tudják a felelősséget vállalni, és az úgynevezett szezonális előrejelzések ebből a szempontból bizonytalanok és megalapozatlan információkon alapulnak. Síelő a Normafánál © HVG Archív A nyári hónapokra jellemző napos idő még november elején sem akart elmúlni, ez azonban nem áll összefüggésben a globális felmelegedéssel. Magyarországra mindig is a változékony időjárás volt a jellemző, így nem meglepő, ha néha ősszel később jön a hideg, tavasszal pedig előbb köszönt be a jó idő, vagy éppen fordítva – mondja a meteorológus. Száz éve is ugyanez az éghajlat jellemezte hazánkat. Első havas nap Magyarországon az első havazás – azaz havas nap, amikor a hó nem feltétlenül marad meg – átlagos időpontja síkvidéken november második felére, a hegyekben egy-két héttel korábbra tehető – mondta el Babolcsai György.
Ám a Magyarországon valaha mért legvastagabb hóréteg 151 centiméteres volt, 1947. február 19-én mérték Kőszeg-Stájerházaknál. Az utóbbi 50 év legnagyobb magyarországi havazása az 1987. január 11-13-i volt, amikor is sokfelé meghaladta a 30 centimétert a lehullott hótakaró, a hófúvás és a rendkívüli hideg napokra megbénította az országot © AP Természetesen az utóbbi évtizedek leghavasabb magyarországi teleire is vannak adatok: ezek között volt a már említett 1969/1970-es tél, az 1995/96-os és a 2002/2003-as is. A másik véglet, az 1989/90-es és a 2006/2007-es rendkívül enyhe teleken például Budapesten egyszer sem tudott hótakaró kialakulni. Készítsük fel a szervezetünket A hideggel szinte egyszerre aktiválódnak a nátha- és influenzavírusok is. Míg az előbbi ellen nincs vakcina – keresik a kutatók, de nehéz helyzetben vannak, mivel a náthák leggyakoribb fajtáit okozó rhinovírusokból is több mint száz fajta van –, mégis tehetünk azért, hogy ne döntsön ágynak a megfázás. Noha a náthának is az influenzához hasonló tünetei vannak, az utóbbi rendszerint súlyosabb.
gif.golf, 2024