3. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái Kommunikáció rövid bevezetés A tömegkommunikáció szervezett, intézményes formákban működtetett társadalmi közlésfolyamat, melynek során valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet átadni. A tömegkommunikációt a kommunikációs tényezők alapján jellemezhetjük: A feladók: Az újságok, a rádió és a televízió esetében sokszor nehéz eldönteni, hogy ki az üzenet valódi feladója. A befogadók az üzenetet az újságíróktól és a műsorkészítőktől kapják. Az ő munkájukat a kiadók szerkesztőségek ellenőrzik, akik mögött pedig a tömegkommunikációs eszközök tulajdonosai állnak. A közszolgálati média feladata, hogy biztosítsa a befogadók számára a közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információkhoz való jutás jogát, a nemzeti értékek és hagyományok közvetítését, a kisebbségek nyilvános megszólalási lehetőségét. A kereskedelmi média üzleti vállalkozásonként működik, vagyis magántulajdonban vannak.
A tévé- és rádiócsatornák műsorai, az internetes oldalak egy -egy meghatározott csoportnak, azaz célközösségnek szólnak. kisgyerekek, tinédzserek, nyugdíjasok, sportrajongók) A tömegkommunikáció folyamata általában egyirányú és közvetett, vagyis a befogadóknak csak igen kevés lehetőségük van a visszajelzésre. Ugyanakkor a technikai fejlődés ezen a téren is változásokat hozott, hiszen egyre több t évéműsor épül a nézők véleményére. A csatorna: A tömegkommunikáció s közlésfolyamat során az információ valamelyik technikai közvetítő eszközön keresztül jut el a befogadóhoz.
( pl. rádióműsor, levélírás) A visszajelzés lehetősége szerint l ehet: Kétirányú, ha lehetőséget biztosít azonnali visszajelzésre. telefonálás) Egyirányú, ha azonnali visszajelzésre rend szerint nincs lehetőség. ( pl. színházi előadás) A használt kód szerint lehet: Nyelvi, azaz verbális kommunikáció. Ez történhet írásban és szóban is. önéletrajz írása) Nem nyelvi, azaz nem verbális kommunikáció. testbeszéd, külső megjelenés) kommunikáló felek szerint lehet: Én-kommunikáció, amikor önmagunkkal kommunikálunk ( pl. gondolkodunk) Személyközi, melynek résztvevője két ember, vagy egy csoport ( pl. vita) Tömegkommunikáció, mely egyidejűleg több embert is megszólít egy technikai közvetítő eszköz által. újságcikk, tévéadá s) A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, ny elvi és képi kifejezési formái A tömegkommunikáció szervezett, intézményes formákban működtetett társadalmi közlésfolyamat, melynek során valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet átadni.
gif.golf, 2024